2011.augusztus 25-én írtam utoljára...
Azért írtam ennyire régen, (lassan 1 éve!!!) mert anyagot akartam gyűjteni a következő bejegyzésemhez,(videókat,képeket,élményeket és megfigyeléseket) ugyanis ezt az állatot kaptam tavaly szülinapomra!:) DZSUNGÁRIAI TÖRPEHÖRCSÖGÖT!!:) Ráadásul kettőt...bár az egyik hivatalosan anyáé volt, de én gondoztam mind a kettőt. A múlt időre majd később visszatérünk. Tehát mivel már nagyon régen szerettem volna egy állatot, de anya nem engedte, ezért elmentem az állatkertbe dolgozni, hogy legalább ott állatokkal lehessek,(egyébként kb. 3-szor etettem őket, a csimpánzoknak én készítettem az ebédjüket, de amúgy csak ablakot pucoltam, leszedtem a pókhálókat, gyomtalanítottam, mindezt csak azért, hogy az embereknek jó legyen, mert miért is érdekelné azokat az állatokat, hogy ujjlenyomatos az üvegük?!) de nagyon megérte, mert ezek után kaptam kettő dzsungáriai törpehörcsögöt, Dömét és Misut.(tehát kettő hímet) 2011.július 28-án, csütörtökön délután apa megérkezett Pestről, kezében egy dobozzal, a dobozban pedig az 5 hetes cukiságok!:)) Döme vadas, Misu pedig kék fajtájú. Elvileg 1-2 napig hagyni kell őket, hogy megszokják az új helyüket, de én csak 1 napig bírtam ki.:$ 2. napjukon(szombaton) el is kezdtem őket szelidíteni...egyébként elég jól sikerült, mert a Döme egyszer sem, Misu is csak ritkán harapott. Ugorjunk egy viszonylag nagyot, mondjuk 4 hónapot azt hiszem...Nem tudtuk, hogy mi lesz, ha két fiú hörcsögöt együtt tartunk, mert nekünk azt mondták, hogy vagy két fiút, vagy két lányt tartsunk együtt, amennyiben nem szeretnénk hamarosan sok kicsi hörcsögöt. És a hímeket jobban is ajánlották, mert elvileg sokkal szelidebbek, mint a lányok. Oké két hím, de aztán veszekedtek, Misu folyton bántotta a Dömét, így amikor már kárt tett benne szétválasztottuk őket. Aztán valamiért a Dömci egyre kedvetlenebb lett, később nem evett, úgyhogy elvittük az állatorvoshoz. Kapott egy oltást, aztán innentől kezdve 2 hónapon keresztül szenvedtünk az életéért. Fecskendővel etettük, itattuk, de nem segített, úgyhogy megint meglátogattuk kaptunaz állatorvost. Akkor egy másik volt, ismertük is, de ami a legfontosabb, hogy ezerszer jobban értett a hörcsögömhöz. Ugyanazt az oltást megkapta megint, de ezúttal azt a feladatot kaptuk, hogy minden este úsztassuk, meg adjunk be neki egy gyógyszert.(hú de utálta!!!) 2 hónapnyi szenvedés után, mikor már anya is úgy ítélte meg, hogy már nem valószínű, hogy segíteni lehet rajta, elvitték apával az állatorvoshoz, hogy ha nem tudnak rajta segíteni akkor altassák el, mert már nagyon szenved. 2012.január 2-án elvesztettük a mi kis Döménket.:"( Nem a legjobban kezdődött el ez az év...:(
Jó hír azonban, hogy Misu nagyon jól van eszik rendesen:), a nagy meleget ami az elmúlt időben volt, azt ő is nehezen bírta, de mindennap megfürdettem.(bár utál úszni) Imádjuk a mi kis Misunkat, de továbbra is nagyon hiányzik a pici kis Dömci.
Nos, már amikor megtudtam, hogy lesznek kis hörcsögeink, már akkor elterveztem, hogy róluk is írni fogok,de sokkal részletesebben, mint az eddigiekről, hiszen a dzsungáriai törpehörcsögökhöz már igazi élmények, megfigyelések, képek és videók fűződnek! Hamarosan megírom a várva várt bejegyzést a dzsungáriai törpehörcsögökről!<3
